Einstein szerint két dolog végtelen: az univerzum és az emberi hülyeség. Kellő szerénységgel, de megtoldanánk a sort egy harmadikkal: a képmutatás. A világ legnagyobb és legjobban felszerelt gyilkoló-gépezete, az Egyesült Államok hadserege a nemzetközi terrorizmus után a dohányzásnak üzent hadat.

A dohányzás ellen indított világháborúba az USA ezúttal bevonná a hadseregét is. Ott még nem tartunk, hogy trafikokat bombázzanak vagy dohányültetvényeket égetnének fel. A legújabb ötlet: az Egyesült Államok hadserege nem pusztán füstmentes munkahellyé akar válni, de dohányos-mentessé is. Magyarán: minden katona azonnal szokjon le a bagóról, mert nagyon sokba kerülnek a US Army-nak a dohányzás okozta egészségkárosodások. Értjük, bár azt gondoljuk, a taposóaknák, ólomrepeszek, puskagolyók és rakéta-robbanófejek okozta egészségkárosodások még többe kerülnek. Különösen azoknak, akiknek ilyen, nem egyszer maradandó, sőt, letális eredményekkel járó egészségkárosodást maguk az amerikai katonák okoznak.

A nemzetközi felvilágosító trendek és a dohányzással szemben behozott új és újabb jogszabályok szelleme egyértelmű: minél kevesebben szokjanak rá és minél többen tegyék le a cigit. A kiskereskedelem lépten-nyomon történő megregulázása, azt jelzi: a szakemberek a kiváltó okokat, vagyis a vonzó csomagolást, a márkák reklámjában sugallt életérzést kívánják korlátozni, sőt, megszüntetni. De ha már rászokott valaki, úgy az okok helyett a lokalitás megnehezítésével szeretnék elrettenteni, ellehetetleníteni e szenvedély gyakorlását. Lássuk ugyanezt a tengeren túli példában, vagyis hát, elnézve az amerikai hadsereg jelenlegi állomáshelyeit, nézzük a világ bármely pontját.

A felmérések szerint a bakák között arányaiban jelentősen többen dohányoznak, mint az egész amerikai populációban. A leginkább füstölgők pedig az éppen frontszolgálatot teljesítők – akikből van párszázezer ezekben a pillanatokban is. A statisztika azt mutatja: a háborús zónákban szolgálatot teljesítő amerikai katonák közül minden második gyújt rá rendszeresen. A kiváltó ok – bár nem vagyunk katona-pszichológusok – vélelmezhetően a stressz, amely olyankor érthető lelki jelenség, ha az embert olyanok veszik körül, akik meg akarják gyilkolni és erre minden eszközük, tudásuk és elhatározásuk adott. Márpedig a katona általában ilyen helyen dolgozik. Így inkább a munkahelyi stressz-faktort kellene némileg csökkenteni – szinte bizonyos, hogy a rágyújtási rendszeresség is csökkeni fog. A megoldás: az amerikai katonák egészségnek védelmében az USA hadserege vonuljon ki a világ válság-gócpontjaiból.

A másik lehetőség persze a rágyújtás helyeinek korlátozása. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy dohányzó-helyeket ezentúl a Fort-Nox-i bázis hátsó kapujánál jelölik majd ki, ide viszonylag ritkán fognak leugrani egy staubra a szolgálaton kívüliek Szaúd-Arábiából vagy Afganisztánból. Így a lehetőséget is biztosítanák, de a kívánt hatás is elérnék.

Számos agyament ötletünk van még, amivel hatékonyabbá lehetne tenni az amerikai katonák leszoktatási kampányát – de elégedjünk meg azzal, hogy a legnagyobb tűzerőt képviselő hadsereg így is törődik az egészséges környezettel. És most: Harckocsira, fel!