A hülyeség – finomabban szólva: a túlzás szülte agyrém – határtalan. A dohányzás elleni világméretű kampány legújabb áldozata a hírek szerint Farkas a méltán híres és több generáció első rajzfilmélményeit meghatározó No, megállj csak! sorozatból. Az ordas bűne nem a válogatott kegyetlenség, amivel Nyuszit üldözi, hanem a bagó. Szerencsére amerikai kollégája, a cojott csak füstölgő dinamit rudakkal üldözi a Kengyelfutó Gyalogkakukkot, így neki még nem kell aggódnia.

A két éve elfogadott, de csak 2011. februárjában ratifikált "A gyermekek egészségére és fejlődésére káros információktól való védelemről” címet viselő orosz jogszabály a napokban lép életbe. A törvény kimondja, hogy a televíziókban sugárzott adások közül a „18 plusz” kategóriába – vagyis éjszakai műsorsávba – tartozik az az információ, amely „törvényellenes, vagy egészségre veszélyes cselekményt propagál”. Ezek közé tartozik az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a szerencsejáték, a prostitúció, és mindazok, amelyek „kétségbe vonják a családi értékeket és a szülők tiszteletét”.

Hagyjuk a politikai igény szerint alkalmazható gumiszabályt, láthatóan az orosz bloggereket és a sajtót is jobban érdekli a rajzfilmhős sorsa. Olyannyira, hogy az állami televízió gyermek- és ifjúsági filmstúdiójának vezetője – Tatyjana Civerjave – kijelentette: csak éjszakai műsorsávban adható ezentúl a No, megállj csak! (A szubkultúrát ismerők joggal remegnek még Gyena, a pipázó krokodil sorsáért is.) Persze kiskapu mindig akad: a helyi médiahatóság második embere igyekezett lehűteni a méltán felborzolt kedélyeket, kijelentve: az 1969-óta gyártott rajzfilm-szériák kulturális értéket képviselnek, így azokat sem száműzni nem kell a tévékből, sem megcsonkítani, kivágva az inkriminált, dohányzós részeket.

Most kajánkodhatnánk teli szájjal: a nemzeti kulturális értékké nemesült dohányzás nem befolyásolja károsan a gyermekek fejlődését? A képmutatás persze nem új keletű. Hollywood először csak a gonosz karakterek kezében hagyta ott a cigit, végül pedig teljesen száműzte a füstölgést a vászonról. Vagyis mégsem, egy-egy jól elhelyezett szivar maradhat – épp abban az országban, ahol a legjobb gyártmányú kubai termékek feketelistán vannak.