A Szegeden hozott cigarettarendelet visszatartó ereje elmaradt a várakozásoktól, ugyanis a csongrádi megyeszékhelyen 2009 óta nincs kevesebb csikk az utcákon, legfeljebb nem a rendelet hatálya alá eső területeken szemetelnek a dohányosok.

A szegedi városvezetés egy éve határozott arról, hogy rendeletben kívánja szabályozni a tömegközlekedési eszközök megállóiban, a játszótereken, a temetőkben, az oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális intézmények és templomok bejáratai előtti dohányzást. A helyiek szerint azonban a kijelölt területeken érdemben nem szorult vissza a dohányzás. Kéri József, a szegedi közterület-felügyelet osztályvezetője a Délvilágnak elmondta, hogy a rendelet hatályba lépése utáni első kilenc hónapban nem büntettek senkit, az azóta kiszabott pénzbírság értéke pedig 3 és 20 ezer forint között mozgott. Az osztályvezető rámutatott: a tilalmat megszegők jelentős része fiatalkorú, ezért a rendeletet már a különböző oktatási intézményekben is bemutatták.

A Füstölgők Társasága úgy gondolja, hogy a tiltás pszichológiai hatásait figyelembe véve a mindenképpen szükség lenne egy hosszú távú, átfogó prevenciós stratégiára, és a kulturált dohányzás legfontosabb alapszabályainak népszerűsítésére a dohányos felnőttek körében. Ezek hiányában a városi önkormányzatok eleddig saját hatáskörükben próbálták visszaszorítani a dohányzást és a szemetelést – több-kevesebb sikerrel. Csongrádban elsőként 2007-ben Vásárhelyen vezették be a teljes dohányzási tilalmat a játszótereken; három év alatt hetvennégy esetben róttak ki bírságot a szabálysértőkre. A megye többi városában is hasonló rendeleteket hoztak: Mórahalmon tavaly január elsejétől tilos rágyújtani a parkokban, a templomkertekben és a játszótereken, s ugyan Makó mellett Szentesen és Csongrádon is bevezetésre kerültek a dohányzást visszaszorítani kívánó szabályozások, az azóta eltelt időben egy-egy alkalommal sújtották pénzbírsággal a szabálysértőket.

Forrás: Délvilág