Nehéz idők elé néznek a magyar vendéglátósok, ha az Országgyűlés elfogadja az egészségügyi bizottság által kidolgozott, a nemdohányzók védelméről szóló törvényt érintő módosítási javaslatot. A tervezettel kapcsolatban a Magyar Vendéglátók Ipartestülete elnöke is aggodalmait fejezte ki.

Az egészségügyi bizottság május 28-án jóváhagyta, és az ősz folyamán a Parlament elé kívánja terjeszteni a dohányzási törvény módosító javaslatát. Az esemény kapcsán Háber Tamás a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy ha kitiltják az dohányosokat az éttermekből, az felér egy „rúgással” az ágazat számára, különösen a kibontakozó recesszió időszakában. Szerinte Magyarországon nem hallunk konfliktushelyzetekről a vendéglátóegységekben, csupán egy szűk egészségügyi réteg mozgatja a tilalom kérdését, akik viszont nem veszik figyelembe a gazdasági károkat. Az Ipartestület elnöke rámutatott: ez a rendelet nem lesz betartható.

A Világgazdaságban szintén helyt kapott Háber úr véleménye. Szerinte az egészségügyi bizottság előzetes szakmai egyeztetés nélkül döntött a javaslatról. Továbbá aggodalomra ad okot, hogy az általa ismert nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a gyengébb gazdaságokban másfél-két év kell ahhoz, hogy az éttermi forgalom helyreálljon a dohányosok kitiltása után. Magyarországon már a válság miatt is 20-30 százalékkal esett a vendéglátó egységek forgalma, és várhatóan további nehézségeket jelent majd számukra a július elsején életbe lépő áfa-emelés. Becslése szerint a dohányzás teljes kitiltása az egységek kb. 28-30 százalékának a bezárásához vezethet.

A Füstölgők Társasága sem ért egyet az egészségügyi bizottság által előkészített módosító javaslattal, mivel kritériumok nélkül, egységesen megtiltaná a dohányzást a meleg ételt felszolgáló vendéglátóegységekben. Nem vonjuk kétségbe a nem-dohányzók füstmentes környezethez való jogát. Ugyanakkor úgy véljük, a dohányosoknak is joguk van hozzá, hogy mások zavarása nélkül, kulturált környezetben füstölöghessenek.

Ezen kívül Háber úrhoz hasonlóan a Társaság is hiányolja a társadalmi egyeztetést. Meggyőződésünk, hogy egy ilyen nagy jelentőségű, sokakat érintő törvénymódosítást nem lehet társadalmi párbeszéd nélkül végrehajtani. Ma a magyar lakosság jelentős része, egyharmada dohányzik. Véleményünk szerint a törvényalkotónak mérlegelnie kell a törvények életszerűségét is.