vancsa_istvan

„Amikor gimnazistaként rászoktam a dohányzásra, azért szoktam rá, mert tilos volt. Tehát én azt hiszem, hogy a tiltás mindig, minden esetben az elgondolható legrosszabb eszköz.”

Váncsa István újságíró


Bemutatkozás

A Füstölgők Társasága fontosnak tartja a dohányzás kultúráját és a kulturált dohányzást. Tagjaink között egyaránt vannak dohányosok és nem dohányzók. Társaságunk részt vett a nemdohányzók védelmében született törvény kialakításában. A társaság nyitott az értékekre, amit azzal is vállalunk, hogy több alkalommal rendeztünk Füstölgő Juniálist.
Bővebben...

mti_hirfelhasznalo

ukash kart |
Brüsszel hagyja
: blankblankblankblankblank
Írta: S. Takács Zsuzsanna   
2012. augusztus 24. péntek, 11:35

Brusszel_parlamentEgyetlen uniós testület sem emelt kifogást a tervezett magyarországi „trafiktörvénnyel” kapcsolatban, így arra számíthatunk, hogy a kormány eredeti elképzelése valósul meg: a jogszabály január elsején életbe lép. Nagyon magyar törvény lesz ez. A részletekkel csak egyetérteni lehet, ám az egész mégsem áll össze.

A nemdohányzók védelme után a kiskorúak megmentése a kormány célja – legalábbis ez olvasható ki a trafiktörvény benyújtáskori indoklásából. Rengetegszer leírtuk már és megtesszük boldogan újra és újra: a kulturált dohányzás peremfeltétele a kellő tájékozottság, amely alapján dönteni lehet a rágyújtás és a füstmenteség között. Ehhez felvilágosító kampányokra és a 18 éven aluliak dohányvásárlási tilalmára nagy szükség van. Azoknak a boltoknak, amelyek ma cigit árulnak, létérdekük a meglévő jogszabályok betartása, máskülönben – joggal – súlyos szankciókkal nézhetnek szembe. Ha a törvényhozó úgy érzi, a komoly büntetések nem érték el a hatásukat, emeljék a kiróható tételeket vagy szigorítsák az ellenőrzést. Azt azonban sehogy sem értjük, hogy segíti majd a korábban említett célok érvényesülését a dohány-kiskereskedelem államosítása.

Hátha a számok segítenek megérteni a szándékot. 2011-ben a dohánytermékekkel kapcsolatos piac hozzávetőleg 500 milliárd forintnyi forgalmat bonyolított. Ebből 380 milliárd jövedéki adó formájában egyből az államhoz vándorolt. A fennmaradó 120 milliárd a gyártók és forgalmazók haszna, amelyből alkalmazottaikat, beszállítóikat, valamint a cégeket terhelő adókat fizetik. Pontos adatokat erre nézvést már nehéz mondani, de nagyságrendileg 30-40 milliárd vándorolt még az államkasszába egyéb adófajták formájában.

A kiskereskedelem állami monopóliumba vételétől csupán a kereskedők haszna szűnik meg, illetve vándorolna egyből a kincstárba, vagyis a dobozonkénti ár 3,9 százaléka. Ebből is látszik: dohányt árulni nem a világ legjobb üzlete. Mindegy is, a pénznek nincs szaga, hát még a plusz pénznek. Már ha befolyna. De nem fog, így legalábbis nem, hisz nem tér vissza az állami trafik, ugyanúgy magán-kiskereskedők árulják majd a cigarettát, igaz, ezért a (koncessziós) jogért előre fizetnek az államnak. Tehát mégiscsak lesz ebből plusz bevétel. De mennyi? A tervezet szerint kizárólag dohányterméket forgalmazhatnak majd a szaküzletek, egyéb, e körhöz tartozó terméket nem. Vagyis a vállalkozóknak ebből a 3,9 százalékos kiskereskedelmi árrésből kell finanszírozniuk a koncessziós díjat, az alkalmazottak fizetését, a trafik bérleti díját és rezsi költségeit, arról nem is beszélve, hogy a kapitalizmusban a vállalkozások haszon hajtására jönnek létre.

Persze csökkenthető a költség, ha a tulajdonos egyben az eladó is. Így azonban nem érvényesül a kormány másik, szintén teljes mellszélességgel támogatható elképzelése: a csökkent munkaképességűeket kell előnyben részesíteni az államosítással létrejött munkahelyeken. Könnyű belátni, hogy a két cél – plusz bevétel és bővülő munkavállalói kör – csak akkor valósulhat meg, ha nem egyéni- vagy kisvállalkozások, hanem tőkeerős, jelentős disztribúciós potenciállal rendelkező nagyvállalatok vásárolják meg a koncessziós jogot. Szerintünk ezzel sem lenne sok baj, bár a törvénytervezet benyújtásakor elhangzott: ma a multik uralják a dohány kiskereskedelmi piacát, ennek szeretne gátat vetni a kormány, előnyben részesítve a családi cégeket és magyar kisvállalkozásokat. Nem látjuk pontosan, hogy a fenti ellentmondások okán miként marad meg a káposzta és lakik jól a kecske.

Külföldi példákra szokás hivatkozni mindannyiszor, mikor a hazai közönség berzenkedik egy jogszabálytól. Ez esetben is előhozták Ausztriát, Nagy-Britanniát és Olaszországot. Mindhárom államra igaz a kiskereskedelmi államosítás (a sógoréknál ezt még Ferenc József császár vezette be), apró, életszerű eltérésekkel. Az osztrák trafikok például árulhatnak kapcsolódó termékeket is, valamint a benzinkutak és éttermek is forgalmazhatnak, igaz kicsit drágábban. A ködös Albionban nem hatósági áras a dohány, így annyiért adhatják a boltok, amennyiért akad rá vevő. Itáliában pedig háromszoros, 12 százalékos a kiskereskedelmi árrés.

Mindig is élen jártunk a szigorban, most sincs másként. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy dohányosok és kiskereskedők életének megnehezítésén túl bármilyen haszna is lesz az új jogszabály bevezetésének. Akadálya azonban már nincs, hisz Brüsszel is rábólintott immár.
AddThis Social Bookmark Button

Módosítás dátuma: 2012. augusztus 24. péntek, 11:39
 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Szerinted bevált a trafikrendszer?
 
A trafikok óta inkább töltöd a cigit, vagy a dobozos készterméket veszed?
 
Fent vagyunk a Facebookon!

YouTube csatorna

Kövess minket a Twitteren!

Hol van trafik?

hol_van_trafik

Játék

Igaz-e, hogy Európába Amerika felfedezése után került a pipa, a pipázás szokása? (1/10)

igen

nem, előbb

nem, jóval később